Az alábbiakban összegezzük a Nomentana-ügy jogi tanulságait. 1. 1992-ben volt egy törvényesen működő betéti társaság, a Nomentana Bt., amelynek tagja lett a jelenlegi miniszterelnök is. 2. A bt. tulajdonosai elhatározták, hogy a céget korlátolt felelősségű társasággá alakítják át. Az átalakulási papírokat a bejegyzés érdekében benyújtották a cégbírósághoz. 3. A kérelem benyújtását követően a Nomentana Bt. elkezdett kft.-ként működni, és Gyurcsány Ferenc annak ügyvezetőjeként járt el. 4. Az átalakulási kérelem elbírálásáig a Nomentana 100 százalékos tulajdonosa lett annak az Aldo Kft.-nek, amely a Gyurcsány-féle privatizáció alapcégévé vált. 5. A cégbíróság a benyújtott iratokban különböző hiányosságokat talált, és a céget hiánypótlásra szólította fel, amelynek az – a jogkövetkezmények (elutasítás) ismerete ellenére – nem tett eleget. 6. A cégbíróság a hiánypótlás elmaradása miatt az átalakulást nem engedélyezte, és elutasító határozatában felhívta a társaság figyelmét arra, hogy a továbbiakban csak betéti társaságként működhet tovább. 7. A bírósági határozatot a cég a jogi képviselője útján kézhez vette, és nem nyújtott be ellene fellebbezést. 8. Gyurcsány Ferenc és tulajdonostársa a bírósági döntést figyelmen kívül hagyta, és nem tette meg azokat a szükséges lépéseket, amelyeket a jogszabályok ilyen esetben előírtak. Gyurcsány Ferencnek, ha jogszerűen akart volna eljárni, a következő lépéseket kellett volna megtennie: – arra az időszakra vonatkozóan, amíg az átalakulás iránti kérelem elbírálás alatt volt, éves beszámolót kellett volna készíteni, és feltüntetni a cég vagyongyarapodását. Az elszámolási mérleg elkészülésével egyidejűleg az adóhatósággal is el kellett volna számolni a társasági adót és az egyéb adókat, valamint el kellett volna készíteni az adótörvény szerinti adóbevallásokat; – be kellett volna jelenteni az adóhatóságnak, a társadalombiztosítási hatóságnak, hogy a kft. bejegyzését a cégbíróság elutasította, és kérnie kellett volna a kft. azonosító számainak a megszüntetését; – be kellett volna jelentenie az Aldo Kft. ügyvezetőjének az elutasítás tényét annak érdekében, hogy a szükséges cégbírósági eljárás lefolytatására sor kerülhessen; – a továbbiakban csak a Nomentana Betéti Társaság működhetett volna jogszerűen, és annak képviselőjeként Somorai László járhatott volna el. 9. A törvényes eljárás helyett továbbra is kft.-ként működtették a céget, és Gyurcsány Ferenc a kft. ügyvezetőjeként járt el. A jogellenesen tovább működtetett cég – mivel 1993. szeptember 17-től jogilag nem létezett – fantomcégnek minősült. 10. Ettől az időszaktól kezdődően a nem létező Nomentana Kft. működésével kapcsolatos társasági iratok, a kft. által különböző hatóságokhoz benyújtott okiratok hamisnak minősülnek. Minden szerződés, amelyet a társaság ettől az időtől kezdve kötött – legyen az bármilyen kötelezettségvállalás vagy jogszerzés –, semmis, tehát érvénytelen. 11. Abban az időszakban, amikor az Aldo Kft. tulajdonosaként a nem létező Nomentana Kft. járt el, az Aldo tevékenysége is jogellenesnek minősül. Az Aldo Kft. életében pedig éppen ebben az időszakban történt jelentős vagyongyarapodás. Az Aldo Kft. lízingszerződést kötött az állami tulajdonú balatonőszödi kormányüdülőre és a Szalay utcai 300 négyzetméteres ingatlanra. Az Aldo megszerezte a szintén állami tulajdonú Szalay u. 4. szám alatti több mint 500 négyzetméteres belvárosi ingatlanegyüttest, valamint a már korábban privatizált balatonszemesi villát. 12. 1995 decemberében Gyurcsányék gyakorlatilag beismerték a törvénytelen működést azzal, hogy betéti társaságként ismét döntöttek a korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulásról. 13. Alapvető érdekük lehetett ugyanakkor az, hogy a hatóságok ne vegyék észre a nem létező Nomentana Kft. működését, ezért a fantomcég által jogellenesen megtartott adó-, társadalombiztosítási és statisztikai azonosító számok mögé álcázták be a valódi Nomentana Kft.-t. Ezzel azt a látszatot keltették, hogy a nem létező Nomentana Kft. és a valódi Nomentana Kft. ugyanaz a társaság. 14. Azzal, hogy 1995. év végén valódi kft.-t csináltak a Nomentana Betéti Társaságból, nem lehetett törvényessé tenni a nem létező Nomentana Kft. két évig tartó jogellenes működését. A valódi Nomentana Kft. cégbejegyzését követően az ál-Nomentana Kft. végleg köddé vált, a fantom ügyvezetőből pedig 2004-ben Magyarország miniszterelnöke lett. A kizárólag nyilvános iratokból feltárt történet megdöbbentő, ugyanakkor az összefüggések átlátása, megértése még képzett jogászoknak is komoly feladat. Az ügy körmönfontságára jellemző, hogy még a cégbíróság sem észlelte az eseményeket. Az ügy titokban maradásához az elkövetés módszereit tekintve nagyfokú magabiztosság és gátlástalanság kellett. Szükség volt hozzá egy olyan – még nem megfelelően kialakult – cégbírósági eljárási rendre és infrastrukturális helyzetre is, amely lehetővé tette, hogy a cégbírók ne fedezzék fel a törvénytelenséget. Azt nem állítjuk, hogy egyedülálló esettel állunk szemben, hiszen ha nagyon utána- néznénk, a bűn világában találkozhatnánk hasonló esetekkel. Ám ami kivételessé teszi a történteket, az az, hogy a jelenlegi magyar miniszterelnök múltjával kapcsolatos. Az oknyomozó újságíróknak nemcsak az a feladata, hogy a közvélemény elé tárják az ilyen és ehhez hasonló sötét ügyeket, hanem arra is kísérletet kell tenniük, hogy felderítsék a mozgatórugókat, feltárják a szándékot. Nincs könnyű dolguk, hiszen nekik csak nyilvános adatok állnak rendelkezésükre, nem úgy, mint egy nyomozó hatóságnak. Cikksorozatunk epizódjaiban megpróbáltuk a tényeket egymás mellé rakva az eseményeket leírni, de arra még nem adtunk választ, hogy milyen szándék vezethette Gyurcsányt és társait a súlyos jogsértések elkövetésében. Természetesen ebben a kérdésben is csak a rendelkezésre álló dokumentumokból kideríthető tényekre támaszkodhatunk. Az 1992. év végén árbevétellel nem rendelkező Nomentana Kft. 1993-ban több mint 24 millió forint árbevétellel rendelkezett. Ezenkívül – mint az a dokumentumokból kiderül – a cégnek külföldre irányuló tranzakciója is volt. Az, hogy a Nomentana Kft.-nek – amennyiben az elutasítást követően jogszerűen elkészíti az elszámolási mérlegbeszámolót – mennyi adót kellett volna fizetnie, ma már nem deríthető ki, hiszen a szükséges adóbevallások nem készültek el. Az elszámolási mérleg és az adóbevallás elkészítésének elkerülése lehetett az egyik ok, amely miatt Gyurcsányék nem vették figyelembe a cégbírósági döntést. Fontos szempont lehetett az is, hogy – mint az már korábban a többször nyilvánosságra hozott dokumentumokból megállapítható – a balatonőszödi kormányüdülő értékesítését 1993. október 29-én már tervbe vették, és a pályázatot november 11-én ki is írták. Ha az Aldo Kft.-ben ekkor kezdték volna törvényes módon rendezni a tulajdonosi helyzetet, biztos, hogy nem tudták volna a pályázat beadási határidejéig lezárni azt. Ez a tény pedig feltehetően megakadályozta volna, hogy az Aldo Kft. nyerhesse meg a pályázatot. Igen jelentős körülmény az is, hogy egy betéti társaság beltagja a cég tartozásaiért teljes vagyonával felel, míg a kft. esetében ilyen korlátlan felelősség nincs. Mivel az iratokból az is megállapítható, hogy az elutasítást megelőzően a Nomentana Kft. több alvállalkozói szerződést is köthetett, sőt külföldi partnere is volt, a cég kötelezettségeiért való felelősség különösen súlyos szempontként jelenik meg. Ugyanis ha Gyurcsányék tudomásul veszik a cégbíróság döntését, és jogszerűen járnak el, akkor a továbbiakban a Nomentana Bt. beltagjának teljes magánvagyonával kellett volna helyt állnia a cég nem teljesített kötelezettségeiért. Mindezek feltehetően már önmagukban elég késztetést jelenthettek Gyurcsányéknak a jogellenes magatartáshoz. Ha kizárólag jogi szempontból tekintjük a dolgot, elképzelhető, hogy olyan jogesettel állunk szemben, amelynek büntetőjogi következményei az idő múlása következtében elévültek. De mit is jelent az elévülés? Azt, hogy a bűnt elkövették, de a bűnöst a jog eszközeivel már nem lehet megbüntetni. Nyilvánvalóan azon olvasóink, akik vállalkozásokat működtetnek, vagy jogi, közgazdasági végzettségük van, pontosan tudják, hogy amit leírtunk, minek minősül. De bízunk abban, hogy többi olvasónk előtt is legalább bebizonyosodott, hogy Magyarország élén ma egy olyan miniszterelnök áll, aki mára már milliárdos üzletemberré vált, és akinek mentalitásától, módszereitől egyáltalán nem állt távol a folyamatos törvényszegés, a hatóságok félrevezetése, üzleti partnereinek megtévesztése. És ugyanígy nem állt tőle távol az egyszerű dolgozó emberek kisemmizése sem.

A BASe bűnös, a Nomentana nem? Gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt nyomozás indult a BASe Kft. ellen, mivel nem azon a helyen működik, ahol a cég bejegyzése szerint kellene – írta meg tegnap a Népszabadság az Este című műsorra hivatkozva. A közszolgálati televízió műsorában Ihász Sándor fővárosi főügyész bejelentette: az ügyészség az iratok áttanulmányozása közben észlelte, hogy a BASe Kft. nem azon a helyen működik, mint ahol a cég bejegyzése szerint kellene. A Népszabadság értesülései szerint a másfél éve szervezett és kiemelt jelentőségű gazdasági bűncselekmények felderítésére létrejött Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai csütörtök délelőtt szállták meg a BASe Kft. telephelyét, ahol kihallgatták a cég több alkalmazottját. Arra gyűjtöttek bizonyítékokat, hogy a cég harminc napnál hosszabb ideje működik a Határ úti irodában, miközben erről a cégbíróságot nem tájékoztatták. Tényfeltáró cikksorozatunk elérte célját, megmozgatta a gondolkodó embereket, különösen a jogásztársadalmat. Már ebből is látszik, hogy – ugyan a politikai elit meglehetősen közömbös maradt – nem dolgoztunk hiába. Rengeteg telefonhívást és levelet kaptunk jogászoktól, számviteli szakemberektől, akik olyan tényekről tájékoztattak bennünket, amelyekre a cikkek elkészítése közben nem feltétlenül terjedt ki a figyelmünk. Nagy többségük nem merte megadni nevét, telefonszámát, mert félnek. Tartózkodásukat természetesen megértjük, hozzászólásaikat, észrevételeiket pedig ezúton köszönjük. A szerkesztőség